Véletlenül kawaii

Bevallom, nem vagyok túl jártas a japán mindennapokban, ezért a kawaiiról volt mit pótolnom, amikor rájöttem, hogy ilyen szilikon nyalókaformákat vettem és éppen nagyon cuki nyalókákat gyártok. Persze láttam már korábban is ezeket a helyes kis figurákat és a Hello Kitty is naponta szembe jön, de a cukiság irányzatot csak most térképeztem fel.

A képek közül a személyes kedvencem a kawaii yoda...

A cukiság blogból megtudtam, hogy angol kutatók arra jutottak: a hetvenes évek óta létező kawaii ”nem csupán a divat körforgásának egyszeri hóbortja, sokkal inkább a mindennapi életmértékadó esztétikuma”. A kawaii-mánia néhány évtized alatt a japán kultúra szerves részévé vált. Nemcsak az öltözködésre jellemző, hanem az élet szinte minden területén megjelenik: a szórakoztatóiparban, a háztartásokban,  az emberek viselkedésében, még a politikában is.

Egy cikk szerint Vágvölgyi B. András Tokyo Underground című könyvében arról írt, hogy a japán diáklányok között az egyik leggyakrabban elhangzó szó a „kavaí”. Japánban - ahol a fiatalok körében egyre inkább eluralkodott az erőszak és az agresszió - a cukiság pozitív értékmérőként jelenik meg. A japán diáklányok például sokszor beszélnek magukról egyes szám harmadik személyében, ami Japánban egyet jelent azzal, hogy az adott lány még kislány, ezért aranyos is.
A könyv 2004-ben jelent meg, de elnézve a netet, a helyzet nem sokat változhatott, a cukiság láthatóan nem hagyott alább.

 Szóval néhány hete nem egyszerűen néhány helyes nyalókaformát vettem, hanem egy kulturális értékrendet is. Azért ezt jó tudni :)

Barátnőnek

Szabina barátnőm megkért arra, hogy csináljak neki nyalókákat egy szakmai rendezvényre, hogy reklámajándékként osztogathassa őket. Tavaly reklámtollakat rendelt, de valahogy nem érezte jó megoldásnak. A nyalókákhoz helyes kis cimkéket (a cégük logójával) tervezett, amiket családilag felkötöztek egyik este a kész édességekre. Sajnos a végeredményről nincs fotó, csak a nyalókákról, mert elromlott a fényképezőgépük.

Szerencsére az utóbbi napokban több kemény cukorhoz való nyalókaforma is megérkezett, így lényegesen könnyebb volt, mint a csokiformákkal szenvedni, amikhez annyira le kellett hűteni a forró folyékony cukrot használat előtt, hogy szinte már nem is folyt. Kipróbáltam az új formákat, csináltam többféle gyümölcsös nyalókát a gyerekeknek, és kávésat a felnőtteknek. Utóbbival viszonylag sokat kísérleteztem, mert az eredeti elképzelésem - hogy a víz helyett főzött kávét teszek a cukorhoz - sehogy nem akart működni. Megpróbáltam instant kávéval is, de az még jobban habzott (egy élmény volt letakarítani a tűzhelyet...). Végül maradt a kifejezetten nyalókához (kemény cukorhoz) való kávé olaj. A közepébe mindegyiknek tettem kávészemet. A tesztelés a férjem kollégáin kezdődött és az én munkahelyemen ért véget, amikor mindkét helyről megkaptam a jóváhagyást, már vittem is a Szabináékhoz a kávésakat is. Ma és holnap van a debütálás, már nagyon izgatott vagyok, hogy milyen visszajelzéseket kapott!!

Eszközök és módszerek

Nyalókát készíteni nem bonyolult dolog, rengeteg receptet lehet találni a neten. Inkább az eszközökről írok, amelyek szerintem nem árt ha vannak a konyhában, mielőtt nekiállunk. Először is kell egy vastag aljú, kisméretű edény a forraláshoz. Lehet a végén közvetlenül ebből is adagolni a kész folyadékot, de jó megoldás lehet áttölteni egy hőálló kiskancsóba, mert úgy könnyebb a megfelelő mennyiséget kiönteni (gyorsan sziládul a lötty).
Az edényen kívül kell még cukorhőmérő, pálcikák, nyalóka formák (nem létkérdés), védőkesztyű (jó, ha van) és olajspray.
Mivel a cukros levet 150 C-ig kell hevíteni, a hőmérő mindenképpen szükséges, mert megtippelni elég nehéz lenne, hogy mikor érte el a kellő hőfokot. Működhet esetleg a "víz-teszt" is, vagyis az, hogy a forrásban lévő folyadékból egy keveset tiszta vízbe cseppentünk. Az állagán azonnal látszani fog, hogy jó-e már, de ez azért nem száz százalékos módszer.
Természetesen védőkesztyű nélkül is neki lehet állni nyalókát csinálni, de a 150 C-os cukor nagyon csúnya égési sérüléseket tud okozni.  Ezért célszerű a gyerekeket, a kutyákat, a macskákat és egyéb állatokat kitessékelni a konyhából a nyalóka készítés idejére.
Nyalókaformákat elég macerás beszerezni itthon (nem ugyanaz, mint a csokoládéhoz való forma, mert az ilyen magas hőfokon eldeformálódik), de ezeket ki lehet váltani alumínium sütő- vagy muffinformával, és alufóliából kialakított formával is. Állítólag - én még nem próbáltam, de több blogban olvastam és a képeken is látszik - működik az is, hogy ujjnyi lisztbe formákat nyomunk és abba öntjük bele a cukros folyadékot. A legegyszerűbb megoldás az, hogy egy hőálló felületet egy kicsit beolajozunk (erre nagyon jó a spray) és erre csurgatjuk rá a forró cukros levet, majd belenyomjuk a pálcikákat. Nem lesz olyan tökéletes, mint ha formában készült volna, de nem is ez a lényeg :)