Húsvét és Nők Lapja

Március elején volt nagyjából egy éve, hogy elkezdtem nyalókákat készíteni. Nem volt vele semmi különösebb célom, egyszerűen szeretem a cukrot, mint anyagot és azt a rengeteg dolgot, amit csinálni lehet belőle. Azóta már azt is nagyon szeretem, ahogy mások, főleg a gyerekek örülni tudnak a nyalókáknak :) A Húsvétra ezért is készültem alaposan: csináltam többféle nyuszit, kacsát, és bárányt a szokásos miniméretben (ezeket még a szülők sem utálják, mert csak 2-3 cm magasak).

A lelkesedésemhez az is hozzájárult, hogy néhány héttel ezelőtt lehetőséget kaptam arra, hogy a Nők Lapja húsvéti mellékletébe csináljak nyalókákat - köszönet érte Adorján Évának. A mininyalókák mellett nagyobb méretűeket is kért, így lett tojás alakú, pöttyös és óriásnyúl nyalóka is. A fotózáson rengeteg képet csináltak, Éva mellett Vrábel Krisztina dolgozott az anyagon, a fotókat Kaunitz Tamás készítette. Nagyon rendesek voltak, mert kaptam néhány képet és engedélyt arra, hogy itt a blogon közzétegyem. Ezek azok a képek, a bejegyzés végén.

Szóval nekem már szép a Húsvét, remélem nektek is az lesz! :)

Újabb jegyesfotózás

Szeretem a jegyesfotózásokat, az esküvőket és minden ilyesmit. A fotózásokon és az esküvőkön a nyalókák is részesei a boldog pillanatoknak :)
Az első két kollázst Andiék kedvenc képeiből állítottam össze, a harmadik a végeredmény, amit kiküldtek a meghívottaknak.
Képek: Kövesdi Réka
Koncepció, ötlet: Szigeti Zsófi, Karcsipapír

Kandiscukor házilag

Mindjárt itt a hétvége, gondoltam ajánlok nektek egy jó játékot: hogyan lehet otthon kandiscukor jellegű pálcikás cukrot csinálni. Ez kiváló például arra, hogy a gyerekek ismerkedjenek egy kicsit a kémia csodálatos világával úgy, hogy a végeredményt meg is ehetik :) Mi annak idején a suliban csináltunk ilyet, szóval nem valami újdonságról van szó, de hátha valaki még nem ismeri.

Hozzávalók:
- víz és kristálycukor 4:10 arányban (pl. bögre)
- fa pálcikák
- ételfesték
- ízesítéshez aromák (aki szereti)
- néhány kisebb/közepes méretű befőttes üveg és ruhacsipeszek


Az első lépés, hogy be kell áztatni a pálcikákat nagyjából fél órára. A lényeg, hogy jól megszívják magukat. Aztán jóhet a főzés! Egy lábosba öntsétek bele a vizet és keverjetek hozzá ugyanennyi cukrot, majd melegítsétek alacsony/közepes lángon. Ahogy oldódik fel a cukor, folyamatosan lehet hozzáadni a maradék cukrot is. A masszát addig kell  óvatosan forralni, amíg egy kicsit besűrűsödik, de tényleg csak minimálisan. Ezután hagyjuk hűlni nagyából negyedórát.
Újra elővesszük a pálcikákat, jól megtörölgetjük mindegyiket (ez nagyon fontos), majd meghempergetjük őket egyesével alaposan kristálycukorban.

Közben a cukros folyékony massza kihűlt egy kicsit, de azért még mindig elég meleg. Ahányféle színt és ízt akarunk, annyi befőttesüvegbe osztjuk szét a folyadékot. (Fontos, hogy az üvegek tiszták legyenek.) Ezután lehet belekeverni az ételfestéket és az aromát az üvegekbe. Ha ez is megvan, akkor bele lehet állítani a cukros fa pálcikákat az üvegekbe, csipesszel pedig megakadályozható, hogy eldőljenek. Egy befőttesüvegbe kettőnél több pálcikát nem ajánlatos beleállítani.

Az üvegeket érdemes napos helyre tenni, de jó lehet erre a célra egy nem forró radiátor is. Ezután jön az izgalmas rész: figyelni és kivárni, ahogy a cukorszemcsék feltapadnak a fa pálcikákra és napról napra hízik a "nyalóka". Tapaszatalataim szerint a folyamat egy-két hétig tart.

 Ez pedig a szépséges végeredmény. Lehet vele teát kevergetni, odaadni valakinek ajándékba vagy csak simán elnyalogatni. Jó kísérletezést :)

Kojak hete

Kojak-nyalóka, az igazi klasszikus. A nyalókák WV Golfja...értse ki, ahogy akarja :) Az ötlet és a forma mindenestre időtálló.

Amikor elkeztem nyalókákat csinálni, a kojak az elsők között volt, amivel próbálkoztam. Nem volt egyszerű, mert a kerek nyalókához speciális forma kell, ami itthon egyáltalán nem elérhető. Terveztem, hogy rendelek külföldről, de végül egyszerűbbnek tűnt szilikonból előállítani. Nem tökéletes kojak, de majdnem :)

Gyerekként nagy kedvencem volt Kojak. Az élettörténetét már felnőttként olvastam, ettől csak nőtt a szimpátiám :) Ez a hét Telly Savalasé: 91 évvel ezelőtt ezen a napon született, és 18 évvel ezelőtt majdnem ugyezen a napon halt meg.

Először a színészről (aztán a nyalókáról)...
Aritotelis Savalas New Yorkban született, és meglehetősen zárt görög közösségben nevelkedett. A Columbia Egyetemen szeretett bele a rádiózásba és a televíziózásba, a háború éveiben már hírműsorokban szerepelt, később azonban kisebb televíziós szerepekben is feltűnt. Az egyik tévésorozatban Lucky Lucianót, a hírhedt gengsztert alakította, amikor a kor ünnepelt sztárja, Burt Lancester pedig felfigyelt rá. Később három mozifilmjében is szerepeltette. (1962-ben Oscar-díjra is jelölték, mint legjobb férfi mellékszereplő.)
A mendemondákkal ellentétben Savalas haja nem magától hullott ki, hanem egy szerep kedvéért borotválta le, ezután pedig  már soha nem növesztette újra. A hatvanas években a Piszkos tizenkettőben és a Kelly hőseiben is így játszott.

Ezután kapta meg Kojak hadnagy szerepét, a sorozat öt évadot és 118 epizódot élt meg. Védjegyévé vált egyebek mellett, hogy a szája sarkában nem szivar vagy cigaretta, hanem nyalóka lógott.
Több változat is létezik arra, hogyan került a nyalóka a történetbe. Az egyik verzió szerint a rendező és a színész éppen azon tanakodtak, hogy valamilyen tárgy kellene Savalas kezébe, amikor arra járt egy nyalókaárus. Ez beindította Savalas fantáziáját...A nyalóka márkája állítólag a Tootsie Pop  volt.
A másik változat úgy tartja, hogy Savalas folyton le akart szokni a dohányzásról és ezért kellett neki a nyalóka.

Ahogyan az lenni szokott, van a történetnek egy olyan szála is, ami szerint a kojak-nyalóka valójában magyar (vagy az is lehetne). 1965-ben kezdték el gyártani a Hungaronektár békési üzemében, és innen exportálták számos országba. A gyár a rendszerváltás után magánkézbe került, és 1997-ben megszűnt. Egy másik cég azonban a mai napig gyártja a Kojak-nyalókát.

Versenyben van a történetben Enric Bernat is. Ő alapította a Chupa chups spanyol nagyvállalatot. Első nyalókáját 1958-ban dobta piacra, a cég logóját Salvador Dalí készítette el.

Visszatérve Telly Savalasra: 1973-ban, a Kojak forgatásakor ideiglenesen beköltözött a Sheraton Universal Hotel egy lakosztályába. Úgy gondolta, ez egyszerűbb megoldás, mint a saját lakás fenntartása. Húsz évig lakott a szállodában, ahol állítólag szívesen mászkált papucsban mindenfelé, a bárt pedig róla nevezték el  (vajon miért? :)). 1994. január 22-én népes családja - négy felesége, hat gyermeke és számos oldalági rokon, például bizonyos Jennifer Aniston(opoulos) nevű keresztlánya - társaságában ünnepelt hetvenedik születésnapi partija után a lakosztályában érte a halál.

Karácsonyi nyalókák házilag

Ha még hiányzik valami apróság a fa alól, vagy van kedvetek - például a gyerekekkel - molyolni a konyhában, akkor ajánlok nektek házi készítésű nyalókákat. Najó, nem teljesen igaz házinyalókák, mert kicsit újrahasznosítottak, de nem bonyolultak és nagyon szórakoztató elkészíteni mindegyiket.

- nyalóka cukorbotokból -

Hozzávalók: cukorbotok, fa- vagy papírpálcikák, esetleg helyettük papírszívószál (extraként: csoki és szórócukrok)

A cukorbotokat szilikonos sütőpapírral kibélelt tesiben szíveket formázva, kettesével egymással szemben szépen elrendezitek. Nem szabad telerakni a tespit, mert kell majd hely a pálcikáknak is. Vagyis csináljátok úgy, mitha mindig kihagynátok egy sort. Ezután mehet be a tepsi a 150 fokra előmelegített sütőbe nagyjából három-öt pecre, a lényeg, hogy egy kicsit olvadjanak a cukorbotok. Ha ezt ellenőrizni akarjátok, semmiképpen ne puszta kézzel tegyéketek, inkább mondjuk egy fakanállal nézzétek meg, hogy változtatják-e az alakjukat, ha kicsit megnyomkodjátok. (Esetleg meg lehet próbálni tűzhely helyett karamellizáló pisztollyal is.)

Ezután a szívek csücskébe bele lehet nyomni a pálcikákat, és kicsit elegyengetni. Miután a cukorbotok visszadermedtek (tíz percet mindenképpen érdemes várni), már el is készültek a szív alakú karácsonyi nyalókák! Minél kisebbek a cukorbotok, szerintem annál formásabb lesz a végeredmény. Érdemes akár rövidíteni is a szárukon, mielőtt nekifogtok a nyalóka készítésnek.
Ha az ember jól eltalálja, hogy mennyi ideig legyenek a sütőben a cukorbotok, akkor akár ilyen szép is lehet a végeredmény:

Vannak olyan elvetemültek is, akik nem elégednek meg ezzel a szimpla megoldással, hanem csokival kitöltik még az üres belső részt, amit aztán szórócukorral díszítenek. Könnyítheti a munkát, hogy mostanra már több helyen kaphatók a wiltonos színes csokipasztillák, amiket akár mikróban is fel lehet olvasztani. Ilyen megoldásokat nézhettek meg itt és itt. Ha ilyen nyalókát csináltok, akkor érdemes a nyalókapálcikát teljesen átvezeni a szíven, így nem fog a végén kiesni a közepe vagy letörni a pálcáról az egész a súlya miatt.
A szíves nyalóka ötlete egyébként Valentin napon is hasznosítható :)

 

Visszatérve még egy kicsit az üres szívekhez. Nekem a cukorbotból készített karácsonyfadísz a kedvencem. Könnyű megcsinálni, és még nyalókapálcika sem kell hozzá. Amikor megdermedtek a szívek, köt rá az ember egy szalagot és már mehet is a fára. Celofánzacskóba csomagolva ez is jó ajándék lehet :) Vagy rá lehet tenni üdvözlőlapra ezzel az ötletes megoldással.

- nyalóka töltetlen keménycukorkából - 

Olvasztós megoldással a klasszikus töltetlen keménycukorból is lehet nyalókát csinálni, például fenyőfa alakút. A technika ugyanaz, de tovább kell a sütőben hagyni, kb. 8-10 percig. Ebben a blogban találtam egy nagyon szuper karácsonyfa nyalókát. Itt még külön díszítést is kaptak a fák rögtön azután, hogy kikerültek a sütőből!

 Mindenkinek szép karácsonyt, és jó kísérletezést kívánok! 
Ha pedig másmilyen nyalókát szeretnétek, írjatok bátran ;)

Karácsonyi visszaszámlálás indul!

Obama nyalóka, mert ilyen is van

Az amerikaiak mindig meg tudnak lepni. Elképesztő, hogy a fogyasztói társadalom mi mindenre képes a tengerentúlon. Vegyük például a választási küzdelmet, amit ezernyi ajándéktárgy és kampányholmi kísér - egyebek mellett nyalókák, cukrok is. Kezdjük egy hagyományosabbabb megközelítéssel: klasszik nyalóka és cukorkák, helyesek, ízlésesek.

Van demokrata és republikánus nyalóka, szerintem ezek is jól nézek ki. Akár itthon is el tudnám képzelni, persze, ha lennének a pártoknak bármilyen ezekhez hasonló szimbólumaik (de ugyebár ilyesmik nincsenek).

Aztán van az elképesztő kategória - legalábbis nekem azok közé tartoznak, amik most jönnek. Obama például többféle nyalókán is visszaköszön. Mármint a feje. Szeretem a szokatlan formájú és ízű nyalókákat, szoktam is csinálni ilyesmit, de szerintem az Obama-fejek kicsit morbidak. Sajna vizuális típus vagyok és amikor ezeket megláttam, azonnal párhuzamot vontam az ottani és az itteni lehetőségek között. Brr, na :D

Az első nyalóka - amit egyébként egy japán cég csinált, és ami az előző választási kampány óta létezik - nagyon igényes, egy csomó munka volt benne, hogy előállítsák (még akkor is, ha a szája nem sikerült túl jól). A második, az átlátszó, elég fura, én nem biztos, hogy felismertem volna, kit ábrázol. A készítő Siarhei Tserasiuk ukrán művész, aki Hollandiában él. Megcsinálta az összes G8 állam vezetőjének a fejét, Angela Merkel határozottan jobban néz ki. (Van Putyin is.) Romney nyalókát nem nagyon találtam sehol.

Az amerikaiakra jellemző egyébként, hogy otthon is szeretnek bíbelődni a forró cukorral, számtalan házi készítésű választásra buzdító nyalókát, cukorkát láttam a neten. Végülis azt hiszem, nem meglepő ez egy olyan országban, ahol a korábbi legendás elnökök elérhetők PEZ cukorka adagoló formájában is....